F E K E T E  G Ó L Y A   H Á Z  

Történetünk

Fekete Gólya Ház

A Sárköz legdélibb települése Báta, mely a Gemenci erdő, a Duna, annak holtágai és a dombok ölelésében fekszik, amelyet földrajzi helyzete, bencés apátsága, dolgos emberei évszázadokon át virágzó mezővárossá tettek. A huszadik században azonban zsákfaluvá vált, megszűnt a dunai komp, ami hanyatlást eredményezett, ugyanakkor zártsága miatt számos 19-20. század eleji középület és lakóház maradt meg, s természeti környezete is rendkívüli értékeket foglal magában: területének egyharmada Európa legnagyobb ártéri erdejéhez tartozik, ahol a világ legsűrűbb fekete gólya állománya él.


A népesség negyedét alkotó református lakosság a falu alsó részén élt, ott építette fel templomát, iskoláit. Az Alszögben, ahol a reformátusok éltek, három, egymáshoz szorosan kapcsolódó épület áll. Az 1886-os nagy tűzvész után 1887-ben épült templom, egy évvel későbbi paplak, és 1892-ben elkészült iskola Az épületegyüttese meghatározó része az Alszögnek.Az iskola az 1950-es államosítás után az 1970-es évekig eredeti funkcióját töltötte be, akkor a főszögi iskola átépítésével, modernizálásával párhuzamosan a tanteremből a meglévő tanítói lakás mellé még egy szolgálati lakást alakítottak ki.


Az egyházak kárpótlása során az épület a református egyházközség tulajdonába került. Sajnos olyan lakókat költöztettek be, akik az épületet teljesen tönkre tették, majd elhagyták. 1999-ben kiderült, hogy az egyház nem jegyeztette be tulajdonjogát az épületre, amire ekkor már nem is tartott igényt, hanem pénzbeli kárpótlást kért és kapott is az iskoláért (3,6 millió forintot.) A pusztulóban lévő épület visszakerült az önkormányzat birtokába, akik elképzelés(?), forrás(?) hiányában úgy döntöttek, elbontják. Egyesületünk kezdeményezésére a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védettségi eljárást indított, mely 2004-ben lezárult, a védettségről szóló miniszteri rendelet 2005. április 23-án jelent meg.


Ez idő alatt a Duna-Dráva Nemzeti Park - egyesületünk közvetítésével - kezdeményezte az önkormányzatnál, hogy Bátán hozzák létre a Fekete Gólya Múzeumot, amire ez az épület alkalmas lenne. 2003-ban az önkormányzat a KAC-ra be is nyújtotta a pályázatot - amihez a műszaki felmérési tervet, építési tervet, statikai szakvéleményt mi készíttettünk és finanszíroztunk - azonban forráshiány miatt elutasították. Az önkormányzat lemondott az épületről, ismét bontani akartak, ekkor a Bátáért Egyesület úgy döntött, felvállalja a múzeum létrehozását.


2004 tavaszán elkezdtük az épület állagmegóvási munkáit. Közhasznú munka keretében egy ácsot foglalkoztattunk, amihez segédmunkát az önkormányzat biztosított. Cégek, vállalkozók, gazdasági társaságok és magánszemélyek támogatásával terepet rendeztünk, kijavítottuk a tetőt, új esőcsatornát, ideiglenes kerítést készítettünk, elhordattuk a szemetet (14 nagy teherautóval!) Téglajegyet bocsátottunk ki, melyből fél év alatt 300 ezer forint gyűlt össze magánszemélyek adakozásából. Kérdőíveket készítettünk, ahol a véleményekre voltunk kíváncsiak terveink fogadásáról, és rendszeresen tájékoztattuk olvasóinkat a Bátai Hírlap hasábjain a munkák állásáról is.

2005-ben a volt református iskola részleges felújításának anyagi alapját a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán elnyert 5 millió forint biztosította. Hozzájárult a Jövővár pályázaton kapott nettó 712 ezer forintnyi építőanyag, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ segítsége, mellyel két embert foglalkoztathattunk egész évben, a SZIGA-TECH Kft. és más cégek támogatása, a bontott építőanyag értékesítése, a téglajegyekből és az adó 1%-ból befolyt pénzösszegek.A részleges felújítás tartalmazta az alátámasztó és tartószerkezetek megerősítését illetve cseréjét, a födém és tetőszerkezet felújítását. Az utólagos beépítések kibontásakor derült ki, hogy milyen komoly szerkezeti károsodás érte az épületet az évekig tartó gazdátlanság, szándékos rongálás, beázások miatt, ezért a födém megerősítéséhez (megtartásához!) komoly épületszerkezeti munkákra volt szükség. A falak többször omlással fenyegettek (két helyen le is dőlt a régi fal), a tetőmunkák során egy helyen beszakadt a födém. Mivel vasbeton szerkezetet nem alkalmazhattunk, a tartófalak megerősítése, áthidalók beépítése vált szükségessé. A szerkezeti elemeknél a kibontott tartófalat újraépítettük, az utcai homlokzaton az utólag berakott 2 db hármas-ablakot kibontottuk, eredeti nyílásokat visszaállítottuk. A befalazott tornác kibontása, a parapetfal eredeti állapotban történő visszaállítása megtörtént. Az udvar felőli külső határoló fal elázott, megrepedt, a tetőszerkezet megrogyott, 14 cm-es süllyedést tapasztaltunk az építési terület, szerkezet feltárása során. Ezt a falat le kellett bontani, új alap és falszerkezet készült. A belső válaszfalak ezen a részen a szerkezet megbontásakor leomlottak, a födémet alá kellett dúcolni és új válaszfalakat építeni. A sérült és hiányzó szalmapólyás födém kibontásra került, melyet az eredetivel azonos anyaggal pótoltunk. A födémre - hogy ne szakadjon le - hézagos deszkaburkolatot szegeztek fel, a szükséges ellenőrző és járópadlóval együtt. A tetőn a beázások helyén és környezetében (kémény-vápa stb.) a kötőgerenda és talpszelemen cserére szorult. A szarufák mentén végig megerősítés történt. A lebontott tetőléc helyére új lécek, ellenlécek, tetőfólia és új, hódfarkú műemlékcserép került. A kapcsolódó bádogos-munkák, hajlatbádog, kéményszegély, eresz- és lefolyócsatorna elkészültek. A tervezett gázüzemű tüzelőberendezéshez új, bélelt kémény épült (hogy ne kelljen később a tetőszerkezetet megbontani). A tető kiegyenesítése miatt a két homlokzati tűzfalon a macskalépcső visszabontása és újrafalazása is szükséges volt. A munka folytatásaként a padlás sározása, födémszigetelés, az épület téliesítése és a víz bevezetése történt még meg önerőből.


2006-ban a Területfejlesztési Tanács pályázatán másfél millió forintot nyertünk a folytatásra, mely a külső nyílászárók elkészítésére és beépítésére volt elegendő. Azért, hogy az ajtók, ablakok a helyükre kerüljenek, saját erőből megcsináltattuk a vízvezetékrendszert, a villamos- és riasztó rendszer csőhálózatát és a belső vakolást. Anyagi erőinknek azonban a végére értünk, s komoly nehézséget jelentett valamennyi elkészült munka kifizetése, csak több hónapos késéssel tudtuk számláinkat kiegyenlíteni.


2008-ban a Nemzeti Kulturális Alaptól az építkezés folytatására 700 ezer forintos támogatást nyertünk. A Fodor Kft. közreműködésével elsőként az áramot köttettük be, a mennyezeten hiányzó csővezetékeket pótoltattuk, majd befejeztük a belső vakolást. A kőműves-munkákat a BÁT-PALLÉR Kft., helyi cég végezte, akik 2007-ben a belső vakolási munkát csinálták (és türelemmel vártak a pénzükre), ezért a befejezést is rájuk bíztuk. Elkészült az előtér, kiszolgáló helyiségek és a tornác vakolása. A mennyezet kijavítása sajnos messze meghaladta anyagi erőnket. A támogatás adott lehetőséget arra is, hogy feltárjuk az alapokat, s az egész épületben elkészüljön a szerelőbeton, melyre majd pára elleni és hőszigetelés, záró beton és burkolatok kerülnek. A pályázati forrást saját erőből 800 ezer forinttal kellett kiegészíteni, ami ismét minden tartalékunkat felemésztette.


Nagyon bíztunk a Norvég Civil Támogatási Alap 2008-ban kiírt pályázatában, melyen sajnos mégsem nyertünk, 69,5 pontra értékelték projekttervünket. Az elutasítás fő indoka az volt, hogy túlságosan sokat terveztünk az épület befejezésére (12 millió az épületre, 8 millió a múzeumra). Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban műemlék épület közösségi célú hasznosítására, új funkció meghonosítására pályázunk, mellyel az épület befejezését reméljük elnyerni, sajnos támogatásban itt sem részesültünk.


Az építkezés közben folyamatosan munkálkodtunk a Fekete Gólya Ház tervein, műhelymunkákon, múzeumpedagógiai gyakorlaton vettünk részt, terveztük, mit kell tennünk, ha végre lesz egy kész épületünk, ami egyesületünk székhelye is lesz.


2009-ben és 2010-ben négy pályázatot adtunk be, sajnos az épület befejezésére egyetlen fillért sem nyertünk. Megnyertük viszont a Norvég Civil Támogatási Alap 24.910 eurós támogatását a Fekete Gólya Ház interaktív kiállítás megrendezésére. Hallatlan erőfeszítésekre volt szükség, hogy önerőből elkészüljön a mennyezet vakolása, a falak festése, a hideg-melegburkolás, víz, szennyvíz és a világítás, valamint a festés-mázolás, riasztórendszer kiépítése. A fűtést nem tudtuk megoldani, és a legnagyobb veszélyt jelenleg is a külső, díszes homlokzat teljes, helyrehozhatatlan megsemmisülése jelenti.

Erőfeszítéseinket azonban végül siker koronázta. Hosszú, küzdelmes és kitartó munka után szeptember 24-én megnyílt a Fekete Gólya Ház. Ezúton is szeretnék megköszönni Mindenkinek, aki ötleteivel, adományával, munkájával, kapcsolatrendszerének mozgósításával vagy bármi egyébbel hozzájárult a Gólyaház megszületéséhez!


• A Fekete Gólya Ház születése

Megújult a bátai Fekete Gólya Ház kiállítása

 A Bátáért Egyesület 2010-ben nyitotta meg az egykori református iskola műemlék épületében a Fekete Gólya Házat , egy interaktív, család-és gyermekbarát természettudományos kiállítását , játszóházat , melyet évente ezernél is több vidéki , helyi látogató keres fel. Az interaktív tárlat bemutatja a madarak életét , a Gemenci erdő állat és növényvilágát , kiemelt figyelmet fordítva a fekete gólyára . A táplálkozó-és fészkelő hely mellett nyomon követjük a fekete gólya vándorlását , elkísérjük Afrikába , ahol szintén nagyon tisztelik a " felhők madarát " .

 Az afrikai kiállításhoz hét évvel ezelőtt a Néprajzi Múzeum kölcsönzött műtárgyakat , amelyeket azonban az év tavaszán vissza kellett szállítani . Ahhoz , hogy a múzeum megőrizze korábbi színvonalát és új színfoltokkal is gyarapodjon , felvettük a kapcsolatot a Kultúrafrika  Alapítvánnyal. Szilasi Ildikó Afrika -kutató készségesen segített a koncepció átdolgozásában , a kelet -afrikai telelőhelyek mellett a nyugatiak bemutatásában.

 A sarokvitrin fölé Elefántcsont-parkból származó szarvcsőrű madárszobrot állítottunk , a vitrinbe Ghánából érkezett madárdíszítésű maszkot , termékenységi szobrot , különleges gyöngyökből készített és asante szimbólummal díszített nyakláncok , kézzel festett agyaggyöngyökből készült karkötők gyönyörködtetik a látogatókat . Burkina Faso-ból csontból és bőrből készült karakteres nyakláncot , pillangó madár maszkot, Maliból bőrből készült bizsuk tárolására használt díszdobozt , Bamara fejdíszt ami a női ünnepi öltözet fontos kiegészítője-, a fejdíszhez tartozó kézzel készült fülbevalókat, nyakláncokat és karpereceket láthatunk .

  Szenegálból antik szinyár bizsukat állítottunk ki , amelyeket a portugál kereskedők a legszebb asszonyoknak ajándékoztak az észak-szenegáli   Saint Louis városában .Látható még tarajos sül tüskéiből készült lánc , szarvasmarha szaruból készült , illetve a védő , szerencsehozó szimbólumnak tartott kaori csigával díszített bőr karkötők. A ' bimbi' derék láncokat a férjes asszonyok akkor viselik , amikor férjük kedvében szeretnének járni .

  A fali vitrinben  különböző szerteartásokhoz kapcsolódó maszkokat , Kongóból származó kígyóbőr markolatú , hatalmi szimbólumot jelképező kést, dísztőrt , szenegáli kardot helyeztünk .

  Az új tárgyak jelentős részét a hangszerek teszik ki : kora , azaz afrikai lant vagy hárfa , tökhéjból készült díszcsörgő , a dél-szenegáli táncok kiegészítője . A kunyhó előtt áll a beszélő dob , más néven tama , melyet a hónalj alá szorítva szólaltatunk meg . A miniatűrizált balafon Nyugat - Afrika legkedveltebb ütős hangszere  . A gyerekek kipróbálhatják a geometrikus motívumokkal díszített , tökhéjból készült csörgőt és a laalá-nak nevezett csörgőt , valamint a szertartások nélkülözhetetlen hangszerét a djembe dobot .

  A kunyhónál manióka és köles , zöldség -és fűszerek tárolására használt kosarakat , edényeket , parázslegyezőt , emberfej faragású kapát helyeztünk el .

 Az ablakokban készített molinókon nyugat-afrikai madárszimbólumokat és Szenegál csodálatos világát mutatjuk be . Kiállításunkat színesíti dr. Katona Tamás János adománya , a Gemenc teremben őz , vaddisznó és szarvasagancs trófeák , az Afrika teremben kudu , tehénantilop, nyala szarvak és egy varacskos disznó trófeája.

  A Múzeumok éjszakáján , június 24.-én  Szilasi Ildikó zenés tárlatvezetésével  , Abdoul Camara szenegáli táncművész zenéjével és fantasztikus táncával adtuk át a tárlatot a nagy számú érdeklődőknek -

  A Fekete Gólya Ház Afrika - kiállításának bővítését , átrendezését a Tolna Megyei Önkormányzat támogatása , cégek , magánszemélyek adományai és a Bátáért Egyesületnek felajánlott adó 1 % tette lehetővé .

                  Viliminé dr .Kápolnás Mária elnök

Az idei évben is várjuk támogatásukat , gondoljanak ránk az adóbevallás idején ! Adójuk 1%-val támogassa a Bátáért Egyesületet és a Fekete Gólya Házat !